Nos, mit szólnék? Értékválság van, azt szólom. Mikor annyi tehetséges, valódi, hús-vér nyúl téblábol az utcákon munka nélkül, vagy méltatlan állásokban sínylődik. Erre felkérnek valakit, aki a nyulizmusról mit sem tud, ráadnak két fület, és kész a nyúl... Mintha ez csak fülek kérdése volna! Borzasztó! Meg is kérem Zolimoni kartásnőt, hogy ne szomorítson el!
Egyébként a hely nevében is benne van, állatkert. Az mind csupa állat! (A mindenit má'!)

Hát sejted, nem? Természetesen minden. Kicsit meg is sértődtem, mert én Dumbledore-t akartam játszani, főleg mióta megtudtam egy s mást az öregről. (Nézzed meg, ha mondom: http://www.brandonsanderson.com/article/51/EUOLogy-Dumbledores-Homosexuality !) Meg hát vezéregyéniség vagyok, úgyhogy egy sima iskolaigazgatót bármikor tudok hozni. Szóval hízelgő is volt, meg nem is, mert a végén lelepleződött a csávó. És én persze jobban játszottam volna (mellesleg Hamletet is, sokkal jobb szőke árnyalatom van, na mindegy!!!), mint Ken, mert nagyon hülyére vette a figurát. Innentől kezdve sokat elmélkedtünk rabszolgámmal sajtófőnökömmel, hogy hogyan kommunikáljuk a dolgot. Bevállaljam-e, hogy én álltam modellt (természetesen ádám-kosztümben) a dologhoz. Végül kiszivárgott, meg JK is lenyilatkozta a világlapoknak, nem volt már visszaút.